Mézes-sonkás kelbimbó

Olyan, mint egy minikáposzta. Hasonló zöldség már az ókori Rómában is került az asztalokra, majd a németalföldi országokban termesztették, így brüsszeli káposztának is hívják ezt az apró zöldséget. A kelbimbó eléggé megosztó zöldség, nagyon sokan utálják, és semmi pénzért nem kóstolnák meg, a gyerekekkel különösen nehéz megkedveltetni. Aki viszont ráérez az elkészítés ízére, azaz, hogy párolva és nem főzve érdemes fogyasztani, az egészen biztosan rajongójává válik. És nemcsak azért, mert hogy finom, hanem mert egészséges is, hiszen nagyon magas a benne lévő C-vitamin tartalom. Már 10 dekányi kelbimbó fedezi egy napi C-vitamin-szükségletünket. Nem beszélve a benne rejlő K-vitaminról, folsavról, A-vitaminról, élelmi rostokról. És még kálium, B1, B2, B6 és E-vitamin is van benne, no meg réz és kálcium. Szóval igazi vitaminbomba. Magas rost-, ásványianyag és vitamintartalma miatt minden diétának jó barátja a kelbimbó, és kifejezetten javasolják például kismamáknak is. Az alábbi egytálétel könnyen, gyorsan elkészíthető.

Hozzávalók:

• 500 g kelbimbó
• 50 g vaj
• kevés olívaolaj
• só, bors
• 200 g sonka
• 3-4 evőkanál méz

A kelbimbót megmossuk, levágjuk a kis szárvégeit, majd gyorsan leforrázzuk. 5 percre lobogó sós forró vízbe tesszük. Közben egy serpenyőben megolvasztjuk a vajat, hozzáadjuk az olívaolajat, és ebben megpirítjuk az apró kockákra vágott sonkát, majd rámerjük a lecsepegtetett kelbimbót. Ízlés szerint fűszerezzük, borssal, vagy esetleg további sóval. Átkeverjük, majd rácsurgatunk néhány evőkanál mézet, és ezzel készre pároljuk. Ne ijedjünk meg a méztől, nem lesz édes, csak remekül ellenpontozza a sonka sós ízét, és a bors csípősségét. Remek vacsora lesz belőle, de természetesen ebédre is ugyanolyan kitűnő.