Hogyan függ össze a cukorbetegség a keringési betegségekkel?

Magyarországon ma körülbelül 800 ezer cukorbeteget tartanak nyilván, ám ez a szám folyamatosan nő. Aggasztó, hogy egyre gyakrabban fordul elő a betegség fiatalok körében is.

A cukorbetegeknek nem csupán a magas vércukorszinttel kell megküzdeniük, a diabétesz egyszersmind keringési betegség is. Az összefüggésekről, a szövődményekről és a kezelésről kérdeztük prof. dr. Kempler Pétert.

A 2-es típusú cukorbetegség évekig is lappanghat anélkül, hogy észrevenné a beteg, ugyanakkor a prognózisa pont olyan rossz, mint a szívinfarktusé. Míg a szívinfarktusnak az esetek többségében egyértelműek a tünetei és a beteg érzékeli, hogy valamilyen súlyos betegség áll fenn, ezzel ellentétben, ha valakinél 2-es típusú cukorbetegséget diagnosztizálnak, a betegség szinte teljesen tünetmentes volta miatt a betegek úgy vélik, hogy egészségesek. Hangsúlyozandó ugyanakkor, hogy sajnos a cukorbetegek prognózisa semmivel sem jobb, mint a szívinfarktust szenvedett betegeké.^(1,2)

Milyen összefüggés van a cukorbetegség és az érrendszer megbetegedése között?

A diabétesszel ugyan együtt jár a kis- és a nagy erek elmeszesedésének felgyorsulása, a cukorbetegséget ma elsősorban mégis az anyagcsere rendszer betegségének tartják. A cukorbetegség önmagában ugyanakkora infarktus kockázatot jelent az érintett betegek számára, mintha már átestek volna egy szívinfarktuson. A cukorbetegek mintegy háromnegyede ennek következtében keringési betegség következtében hal meg. A halálokok között az első helyen a szívinfarktus áll, ezt követi az összefoglalóan „ stroke ” néven leírt agyi keringési zavar.⁽³⁾

Említette, hogy a cukorbetegséget most már kardiológiai betegségnek is tartják. Ez azt jelenti, hogy a cukorbetegeket jobban fenyegetik egyéb érrendszeri betegségek is?

A cukorbetegségnek a kisérrendszert érintő szövődményei is kialakulhatnak. Ezek egyike a retinopátia, a cukorbetegség szövődményeként kialakuló szembetegség.⁽⁴⁾ Fontos tudnunk, hogy a cukorbeteget kezelő orvos nem a látásélesség ellenőrzése miatt küldi szemészhez a beteget, hanem azért, mert a szemfenék ereinek vizsgálata révén megállapítható, hogy kialakult-e érkárosodás, és ha kialakult, milyen jellegű és súlyosságú. A cukorbetegség talán legfontosabb szövődménye az érkárosodás. Ez a bőrön keresztül természetesen nem látható, de a szemfenék ereinek eltérései kiválóan tükrözik a szervezetben létrejövő változásokat. A cukorbetegeknek ezért kell legalább évente egyszer részt venniük szemészeti vizsgálaton.⁽⁴⁾ Minél súlyosabb a szem kisereit érintő elváltozás mértéke, annál gyakrabban van szükség szemészeti kontrollra. Ez annál is fontosabb, mivel előfordulhat olyan eset, hogy a beteg semmiféle panaszt nem érez, ugyanakkor hetek múlva megvakul. Hasonlóképpen a szervezet egészét tükrözi a vese megbetegedése is, melynek érrendszere ugyancsak károsodhat a cukorbetegség részjelenségeként. A szemészeti vizsgálathoz hasonlóan a vesefunkció ellenőrzése ugyancsak meghatározó jelentőségű a tünetmentes cukorbetegek körében, mert klinikai tünetek jellemzően csak az előrehaladott vesebetegséget kísérik. Ma már a vesefunkciót hagyományos rutin vérvétel segítségével ellenőrizhetjük. A vesekárosodás körülbelül a betegek negyven százalékánál mutatható ki. A vesebetegséghez általában különösen súlyos fokú érkárosodás csatlakozik. A krónikus vesebetegségek prognózisa ugyanolyan kedvezőtlen, mint a rosszindulatú betegségeké.⁽⁴⁾