Vegyük komolyan, ha mellkasi fájdalmunk van!
A stabil angina pectoris, azaz a mellkasi fájdalom, az iszkémiás szívbetegségek leggyakrabban előforduló megjelenési formája. A kifejezés a görög „ankhon” (jelentése: szorít), és a latin „pectus” (jelentése: mellkas) szóból ered, mellkasi szorítást jelent.
A ma érvényes definíció szerint az angina pectoris a szívizom elégtelen oxigénellátása miatt átmenetileg fellépő mellkasi fájdalom, vagy mellkasi nyomásérzés, amely nem tart tovább néhány percnél, és nyugalomban megszűnik.
A szívizom elégtelen oxigénellátásának kiváltó oka a szívizom megnövekedett oxigénigénye, amely valamilyen fizikai terhelés következménye (stabil angina), de előfordulhat az is, hogy pszichés stressz, hideg levegő, vagy étkezés miatt nő meg a szívizom oxigénigénye (provokált angina ).
Az angina pectoris fajtái
Típusos, atípusos és extrakardiális angina pectorist különböztetünk meg, attól függően, hogy a beteg milyen tüneteket észlel magán.
Az ún. típusos angina pectoris jellemzője:(1)
- szegycsont alatti fájdalom és/vagy diszkomfort
- a panaszt kiváltó ok: terhelés, vagy pszichés stressz
- a panasz nyugalomban, vagy nitroglicerin hatására megszűnik.
Az ún. atípusos angina pectoris esetén a felsorolt három jellemzőből kettő van jelen.
Extrakardiális, azaz nem a szívre lokalizálódó mellkasi panasz esetén a jellegzetes panaszok közül egy van jelen, vagy egy sem.
Hogyan kezelhető?
Az utóbbi években jelentős fejlődés történt a stabil angina kezelési stratégiájában. A terápia megválasztásakor az orvosok ma már nem csak a tünetek enyhítésére törekednek, hanem többféle szempontot is figyelembe vesznek. Nem csak az erekben létrejött elváltozásokat kezelik, hanem azokat a károsodásokat is, amelyek a szívizomban keletkeznek. Különböző hatású gyógyszereket alkalmaznak az anginás tünetek enyhítésére és gyakoriságuk csökkentésére, a szívösszehúzódások gyakoriságának és erejének csökkentésére, és az érgörcsök megelőzésére. Ugyanakkor szem előtt tartják azt is, hogy a súlyos következmények – a szívinfarktus, a hirtelen halál – megelőzésével javítsák a betegek életkilátásait. A prognózist ún. antitrombotikus kezeléssel (a vérlemezkék összetapadását gátló gyógyszerekkel, ilyen például az Aspirin® Protect), a káros koleszterin (LDL-C) csökkentésével és antioxidáns terápiával lehet befolyásolni. Bizonyos esetekben egyéb beavatkozásra – katéteres értágításra, sebészi éráthidalásra – is szükség lehet, ám ez az eljárás nem alkalmazható minden betegnél.
Különösen nagy odafigyelést igényel a stabil anginás cukorbetegek gondozása. Az ő esetükben az anginás panaszok nagyon szegényes tünetekkel jelentkeznek. Ennek oka, hogy a diabétesz egyik leggyakoribb szövődménye, az ún. neuropátia (az érző idegek károsodása) gyakran érinti a szív- érrendszeri idegrendszer működését. Emiatt a betegek nem érzékelik azt a bizonyos erős, szorító mellkasi fájdalmat, ami az anginát jellemzi, jóllehet a 24 órás EKG jelzi náluk az iszkémiás (elégtelen oxigénellátású) epizódokat (1)
Mit tehetünk állapotunk javításáért?
Első és legfontosabb teendőnk, hogy amennyiben dohányzunk, sürgősen tegyük le a cigarettát. Mára ugyanis beigazolódott, hogy a dohányzás a koszorúér-betegség legfontosabb, visszafordítható rizikófaktora. A dohányzás teljes elhagyása csökkenti a panaszokat és javítja a prognózist.
Folyamatosan ellenőrizni kell a zsíranyagcsere-háztartás alakulását is. Egészséges táplálkozással mérsékelhető a teljes koleszterin és a „rossz koleszterin” (LDL) szintje, ami csökkenti a koszorúér-megbetegedés veszélyét. Mindemellett könnyebben megszabadulhatunk az esetleges testsúlytöbbletünktől is, ami szintén jótékonyan hat szívünk és érrendszerünk állapotára.
A testsúly normalizálása azért is nagyon fontos, mert az elhízás – különösen a has tájéki, ún. alma típusú elhízás – nagyban megnöveli a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának veszélyét. Ezért törekedni kell a rendszeres mozgásra, ami elősegíti a testsúly normalizálását, emellett növeli az anginás betegek terhelhetőségét, csökkenti a panaszaikat, kedvezően hat a vérnyomásra és a teljes anyagcserére is. Edzett szívben gazdagabb a koszorúsér-keringés, alacsonyabb a nyugalmi pulzusszám, kedvezően alakul a pihenés-munka arány. A rendszeres edzés véd a balkamra diasztolés működésének életkorral járó romlása ellen. Az edzett szív csökkenti az infarktus rizikóját, javítja az életkilátásokat. Az edzésprogram kialakításakor természetesen ki kell kérni a kezelőorvos véleményét, aki a beteg teljesítőképességének felmérése, és panaszainak súlyossága szerint ítéli meg, hogy személyre szabottan milyen fizikai aktivitás javasolható.
Az anginás rohamok provokálásában nagy szerepe lehet a pszichológiai tényezőknek is. Az angina pectoris diagnózisa már önmagában is szorongást válthat ki.
Sokat segíthetnek a stressz leküzdésében a különböző relaxációs technikák és egyéb módszerek. Sajnos sokan az alkohollal próbálják enyhíteni szorongásukat, ami azonban nemhogy nem oldja meg gondjaikat, hanem további bajok forrása lehet. Általánosan elterjedt tévhit, hogy az alkohol javítja a szívműködést. Napi egy pohárka vörösbor valóban kedvező hatású lehet, ám a rendszeresen nagymennyiségben fogyasztott alkohol megnövelheti a különböző szívbetegségek kialakulásának a kockázatát, és különösen káros a magas vérnyomással élők, illetve a pangásos szívelégtelenségben szenvedő betegek számára(1)
Férfiak esetében 45 éves, nők esetében pedig 55 éves kor felett szedhető olyan gyógyszer, mellyel megelőzhetőek a szív- és érrendszeri betegségek. Az Aspirin® Protect 100mg acetilszalicilsavat tartalmazó gyógyszer. Napi 1 tabletta folyamatosan történő szedése megakadályozza a vérlemezkék összetapadását, s ezáltal az ereket szűkítő vagy elzáró vérrögök képződését, így csökkentve az infarktus előfordulásának kockázatát(2) A legújabb bizonyítékok támogatják napi 75-100 mg aspirin használatát ischaemias események megelőzésében, szívinfarktust még nem vagy már elszenvedett koszorúér betegekben(1)
Ne csak akkor kezdjünk el a kérdéssel foglalkozni, amikor már megtörtént a baj!
A kockázatokról és mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!
Szerző:
Boromisza Piroska
Irodalomjegyzék:
- (1) Knuuti J, Wijns W, Saraste A, et al. 2019 ESC Guidelines for the diagnosis and management of chronic coronary syndromes. Eur Heart J. 2020;41(3):407-477. doi:10.1093/eurheartj/ehz425. Return to content
- (2) Betegtájékoztató: Információk a felhasználó számára – Aspirin® Protect 100 mg (acetilszalicilsav) gyomornedv-ellenálló bevont tabletta (OGYI-T-5950/01-02; OGYI-T -5950/05-09) A betegtájékoztató engedélyezésének dátuma: 2023. november. A hatályos „Betegtájékoztató” teljes szövegét megtalálja az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (www.ogyei.gov.hu/gyogyszeradatbazis) honlapján: https://ogyei.gov.hu/gyogyszeradatbazis&action=show_details&item=16107 Return to content
PP-ASP-HU-0318-1 2023. december 19.
A cikket az Aspirin® Protect forgalmazója, a Bayer Hungária Kft. készítette.
Kapcsolódó cikkek a témában:
Aspirin® Protect 100 mg gyomornedv-ellenálló bevont tabletta
Az Aspirin® Protect tabletta szedése ajánlott heveny szívizomelhalás ( miokardiális infarktus ) kockázatának csökkentésére szív- és érrendszeri kockázati tényezőkkel rendelkező, 45-79 év közötti férfi és 55-79 év közötti nőbetegek esetében, a haszon/kockázat (pl. gyomor-, bélrendszeri vérzés) arány értékelését követően, valamint átmeneti agyi keringési zavar (TIA) és az agyi keringészavar következtében kialakuló szövetelhalás (agyi infarktus) megelőzésére felnőtteknél.
PP-ASP-HU-0323-1 2024. január 29.
Acetilszalicilsav tartalmú, vény nélkül kapható gyógyszer. Bayer Hungária Kft. 1117, Budapest Dombóvári út 26.
A KOCKÁZATOKRÓL ÉS A MELLÉKHATÁSOKRÓL OLVASSA EL A BETEGTÁJÉKOZTATÓT, VAGY KÉRDEZZE MEG KEZELŐORVOSÁT, GYÓGYSZERÉSZÉT!
