Füstölögni kár!
Interjú Dr. Vajer Péterrel a dohányzás ártalmairól
Bár a cigaretta egészségkárosító hatásairól szóló statisztikai adatok igencsak riasztóak, mégis nehezen szánják rá magukat a leszokásra. A dohányzás évente több mint 8 millió embert öl meg. Ebből több mint 7 millió haláleset közvetlenül függ össze a dohányzással, míg közel 1,2 millió nemdohányos hal meg a passzív dohányzás következményeként.
A világviszonylatban 1,3 milliárd dohányos közül több mint 80% az alacsony-közepes jövedelmű országokban él.(1)
A dohányosok egészségét fenyegető veszélyekről Dr. Vajer Pétert, az Országos Dohányzás Leszokás Támogatási Módszertani Központ munkatársát kérdeztük.
Nincs az a dohányos, aki ne tudná, hogy a cigaretta „szög a koporsóba”. Kimondhatjuk, hogy a tűzzel játszik az, aki nem képes abbahagyni a füstölést?
Ha nem is a tűzzel, de az életével egész biztosan. A dohányzás az egyik legnagyobb egészségügyi probléma a világon közvetlenül a magas vérnyomás betegség után. Túl a 20. századon, közel 100 millió embert ölt meg, legtöbbet a mai gazdag országokban. A globálisan a halálozás 15%-a dohányzásra vezethető vissza.(2)
A lakosság mekkora hányada dohányzik?
Az Egészségügyi Világszervezet felmérése szerint Földünkön napjainkban mintegy másfél milliárd ember dohányzik rendszeresen.
Felmérések szerint a felnőtt lakosság 27%-a dohányzik (férfiak 34%-a, a nők 22%-a). A 27%- os arány megfelel az Európai Unió tagállamai átlagának (26%), bár jelentős a különbség a legalacsonyabb dohányzási prevalenciával rendelkező Svédország (7%) és a legmagasabb dohányzási arányt mutató Görögország (37%) között.(2)
Milyen egészségkárosító hatásokkal kell számolniuk a dohányosoknak?
A dohányzás hatására jelentősen fokozódik a szív- és érrendszeri megbetegedések ( magasvérnyomás -betegség, érelmeszesedés, trombózis , angina , szívinfarktus, agyvérzés, agyi érelzáródás), egyes daganatok (tüdőrák, szájüregi daganatok, gége-, nyelőcső- és hólyagrák) és az idült hörgőhurut-tüdőtágulás (orvosi nevén krónikus obstruktív légúti betegség, angol rövidítéssel COPD) kockázata. A kockázat értelemszerűen növekszik a dohányzással töltött évek és a naponta elszívott cigaretták számával. A tüdőrák halálozását tekintve Magyarország világelső, s ennek a betegségnek a 90 százaléka a dohányzás számlájára írandó.(2)A dohányzás szerepet játszik továbbá a csontritkulás és különböző szemészeti megbetegedések – például a szürkehályog és az időskori vakság (makula degeneráció) – megjelenésében is. A dohányzó nők körében sűrűbben fordul elő a meddőség, a dohányos férfiak között pedig az impotencia. A terhes anyák dohányzása nemcsak saját egészségüket, de a magzat életkilátásait is rontja. Azok az újszülöttek, akiknek az édesanyja várandósan dohányzott, nagy eséllyel kis születési súllyal jönnek a világra.(3)
Milyen mértékben befolyásolja a különböző betegségek prognózisát a dohányzás?
A dohányzás nem csak számos betegség gyakoriságát növeli meg, de a lefolyásukat is súlyosbítja. Annak valószínűsége, hogy egy dohányos koszorúér-betegségben meghaljon, két-háromszoros a nemdohányzók kockázatához képest.(4) A koszorúér-betegség okozta halálozás 1,7-szeres a napi 1-14 szál cigarettát szívók körében.(5) A szív- és érrendszeri kockázat nő a naponta elszívott cigaretta számával és a korral (5,3-szoros kockázatnövekedés) a naponta 25 szálnál több cigarettát elszívók nők körében.(6) A rettegett hirtelen szívhalál bekövetkeztének 5-szörös az esélye a dohányzó személyeknél a nemdohányzókhoz képest.(7) Egy Skóciában végzett vizsgálat kimutatta, hogy a dohányzás többszörösére növeli a szélütés ( stroke ) okozta halál kockázatát is.(8) Összességében elmondhatjuk, hogy a szív- és érrendszeri betegségek okozta halálesetek nagy számát okozza a dohányzás.
A dohányzás és a légzőszervi megbetegedések közötti összefüggés mindenki számára egyértelmű, de talán kevésbé ismert a közvélemény számára, hogy milyen módon játszik szerepet a dohányzás a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában. Mondana erről néhány szót?
A dohányzás a keringési betegségek egyik kiemelt jelentőségű kockázati tényezője, mivel az ereket kibélelő réteg (orvosi nevén érbelhártya, latinul endothel) működésének károsítása – az oxidatív stressz – révén érelmeszesedéshez (atherosclerosishoz) vezet.(9) A dohányzás kedvezőtlenül hat a zsíranyagcserére: csökkenti a hasznos koleszterin, és növeli a káros koleszterin szintjét. Emellett megemeli a vér szénmonoxid szintjét is, aminek következményeként az érbelhártya még sérülékenyebbé válik. A dohányzás összehúzza az ereket, s emiatt kevesebb friss oxigént szállító vér jut el a szövetekig.(9) Fiatal, egészséges, nemdohányzó önkéntesek körében végzett vizsgálat során bebizonyosodott, hogy egyetlen szál cigaretta elszívása jelentős mértékben csökkenti a pulzusszám variabilitását, ugyanakkor nagymértékben megemeli a vérnyomást. Az aktív és a passzív dohányzás fokozza a vér alvadékonyságát is. Amennyiben az érelmeszesedés a nyaki főverőeret érinti, a vér agyba történő áramlása oly mértékben csökkenhet, hogy vérellátás hiányában az agy bizonyos területei elpusztulhatnak és szélütés ( stroke ) következhet be.(10)
Láthatjuk tehát, hogy a dohányzás komoly szerepet játszik a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában. A már említett koszorúér-betegségen, szívinfarktuson és szélütésen kívül a dohányzás közrejátszik a perifériás érbetegség – köznyelvi elnevezéssel érszűkület – keletkezésében is. Súlyos dohányosoknál az alsó végtagok ütőereiben fellépő keringési zavar kialakulásának esélye majdnem hétszeres a nemdohányzókkal összehasonlítva.(11) A perifériás érbetegség tünetei – az elsősorban fizikai megterheléskor jelentkező éles fájdalom, érzékenység, görcs, vagy fáradtságérzés a lábizmokban – a nemdohányzókhoz képest jóval korábban, egy évtizeddel hamarabb megjelennek, és sokkal súlyosabbak. A szövődmények miatt kétszer annyi dohányzó perifériás érbetegnek kell amputálni valamelyik végtagját, mint a nemdohányzó érbetegeknek.
Mi az oka annak, hogy sokan a dohányzás súlyos egészségkárosító hatásainak az ismeretében sem teszik le a cigarettát?
Elsősorban az, hogy a dohányzás komoly függőséget (orvosi nyelven addikciót) alakít ki. Amíg a dohányosoknak csak 5-7 százaléka számít könnyű, azaz nem függő dohányosnak (maximum öt szál cigarettát szív el egy nap), addig a túlnyomó többségre a nagymértékű függőség jellemző. Az egyszeri használatból a függő státuszba való átmenet a dohányzás esetében a legmagasabb arányú a kábítószerek és az alkohol használatához viszonyítva. A heroin- és kokain-, illetve alkoholfüggők 60 százaléka azt állítja, hogy a cigarettáról a legnehezebb leszokni.
Mit mondhatunk a dohányosoknak: miért érdemes abbahagyni a füstölést?
Ha egyszer leszokik a dohányzásról, az egészségügyi kockázata nyilvánvalóan csökkenni kezd, bár ennek mértéke egyénileg különböző és függ az eltelt időtől. A leszokás azonnali és hosszútávú egészségügyi előnyt jelent minden dohányzónak.(12)
- 20 percen belül a szívfrekvencia és a vérnyomás csökken.
- 12 óra, a szén-monoxid szintje normalizálódik a vérben.
- 2-12 hét, vérkeringése és a tüdőfunkciója javul.
- 1-9 hónap, köhögése és nehézlégzése mérséklődik.
- 1 év, a koronária -betegség kockázata felére csökken a dohányzókhoz képest.
- 5 év, a szélütés (stroke) kockázata csökken, a nemdohányzók kockázatára a leszokás után 5-10 évvel.
- 10 év, a tüdőrák kockázata felére csökken a dohányzókéhoz képest és csökken a szájüregi daganat, gége-, nyelőcső-, hólyag-, méhnyak- és hasnyálmirigyrák kockázata.
- 15 év, a koronária-betegség kockázata eléri a nemdohányzókét.(12)
Mindezeket és sok egyéb körülményt érdemes fontolóra venni, de a kérdést mindenkinek egyénileg kell megválaszolnia, miért éri meg abbahagynia dohányzást. Mert az élet ugyan véges, de nagymértékben tőlünk függ, hogy hány egészségben eltöltött, minőségi életév jut számunkra osztályrészül.
Szerző:
Boromisza Piroska
Hivatkozások
- (1) https://www.who.int/news-room/fact-sheets/detail/tobacco. Return to content
- (2) Az Emberi Erőforrások Minisztériuma egészségügyi szakmai irányelve a dohányzásról való leszokás támogatásáról (2019. EüK. 2. szám EMMI szakmai irányelv, hatályos: 2019.01.24 - ) Return to content
- (3) Onor IO, Stirling DL, Williams SR, et al. Clinical Effects of Cigarette Smoking: Epidemiologic Impact and Review of Pharmacotherapy Options. Int J Environ Res Public Health. 2017;14(10):1147. Published 2017 Sep 72. doi:10.3390/ijerph14101147. Return to content
- (4) Rosamond W, Flegal K, Furie K, et al. Heart disease and stroke statistics--2008 update: a report from the American Heart Association Statistics Committee and Stroke Statistics Subcommittee [published correction appears in Circulation. 2010 Jul 6;122(1): e10. Kissela, Bret [corrected to Kissela, Brett]]. Circulation. 2008;117(4): e25-e146. doi:10.1161/CIRCULATIONAHA.107.187998. Return to content
- (5) Briffa, T, Greenhalgh, EM, & Winstanley, MH. 3.1 Smoking and heart disease. In Scollo, MM and Winstanley, MH [editors]. Tobacco in Australia: Facts and issues. Melbourne: Cancer Council Victoria; 2019. Available from https://www.tobaccoinaustralia.org.au/chapter-3-health-effects/3-1-smoking-and-cardiovascular-disease [accessed 25 June 2020]. Return to content
- (6) Willett WC, Green A, Stampfer MJ, et al. Relative and absolute excess risks of coronary heart disease among women who smoke cigarettes. N Engl J Med. 1987;317(21):1303-1309. doi:10.1056/NEJM198711193172102. Return to content
- (7) Dagfinn Aune1, Sabrina Schlesinger, Teresa Norat et al. Tobacco smoking and the risk of sudden cardiac death: a systematic review and meta-analysis of prospective studies. European Journal of epidemiology 2018 (33): 509-521 Return to content
- (8) Hart CL, Hole DJ, Smith GD. Risk factors and 20-year stroke mortality in men and women in the Renfrew/Paisley study in Scotland. Stroke. 1999;30(10):1999-2007. doi: 10.1161/01.str.30.10.1999 Return to content
- (9) Messner B, Bernhard D. Smoking and cardiovascular disease: mechanisms of endothelial dysfunction and early atherogenesis. Arterioscler Thromb Vasc Biol. 2014;34(3):509-515. doi:10.1161/ATVBAHA.113.300156. Return to content
- (10) Carotid Artery Disease. https://www.columbianeurology.org/neurology/staywell/document.php?id=35842. Return to content
- (11) Price JF, Mowbray PI, Lee AJ, Rumley A, Lowe GD, Fowkes FG. Relationship between smoking and cardiovascular risk factors in the development of peripheral arterial disease and coronary artery disease: Edinburgh Artery Study. Eur Heart J. 1999;20(5):344-353. doi:10.1053/euhj.1998.1194. Return to content
- (12) https://www.who.int/tobacco/quitting/benefits/en/. Return to content
PP-ASP-HU-0252-1 2023. március 16.
A cikket az Aspirin® Protect forgalmazója, a Bayer Hungária Kft. készítette.
Kapcsolódó cikkek a témában:
Aspirin® Protect 100 mg gyomornedv-ellenálló bevont tabletta
Az Aspirin® Protect tabletta szedése ajánlott heveny szívizomelhalás ( miokardiális infarktus ) kockázatának csökkentésére szív- és érrendszeri kockázati tényezőkkel rendelkező, 45-79 év közötti férfi és 55-79 év közötti nőbetegek esetében, a haszon/kockázat (pl. gyomor-, bélrendszeri vérzés) arány értékelését követően, valamint átmeneti agyi keringési zavar (TIA) és az agyi keringészavar következtében kialakuló szövetelhalás (agyi infarktus) megelőzésére felnőtteknél.
PP-ASP-HU-0323-1 2024. január 29.
Acetilszalicilsav tartalmú, vény nélkül kapható gyógyszer. Bayer Hungária Kft. 1117, Budapest Dombóvári út 26.
A KOCKÁZATOKRÓL ÉS A MELLÉKHATÁSOKRÓL OLVASSA EL A BETEGTÁJÉKOZTATÓT, VAGY KÉRDEZZE MEG KEZELŐORVOSÁT, GYÓGYSZERÉSZÉT!
