Vigyázzunk a gyerekekre is! Életmódváltással az infarktus megelőzésért

A felnőttkorban kialakuló szív- és érrendszeri betegségeknek, magas vérnyomásnak vagy 2-es típusú diabétesznek gyakran a gyerekkorig vezethetők vissza az előzményei.

Sok a túlsúlyos gyerek, és egyre többször fordul elő magas vérnyomás kamaszkorban. Mindez megelőzhető lenne.

Vigyázzunk a gyerekekre is! Életmódváltással az infarktus megelőzéséért

A felnőttkorban kialakuló szív- és érrendszeri betegségeknek, magas vérnyomásnak vagy 2-es típusú diabétesznek gyakran a gyerekkorig vezethetők vissza az előzményei. Sok a túlsúlyos gyerek, és egyre többször fordul elő magas vérnyomás kamaszkorban.⁽¹⁾ Mindez megelőzhető lenne. A legfontosabb megérteni, hogy az egészséges életmód hosszú távú befektetés, ami megtérül, ha viszont lemondunk róla, a nem kívánt következmények szintén hosszú távon jelentkeznek.

Mindenekelőtt szemléletváltásra van szükség. Mivel a gyermek szocializációjában meghatározó a családi minta, fontos kezdettől jó példával elöl járni. A kisgyermek utánozza a szüleit, észrevétlenül átveszi a szokásaikat és a rossz minta ugyanúgy beépül, mint a jó. Nem mindegy tehát, hogy mit lát és tapasztal otthon.

Kockázatos kényeztetés

Az étkezés központi helyet foglal el a magyar kultúrában. A magyar ember szeret enni, és etetni. Ahogy a finom ebéd mintegy megtestesítése a szíveslátásnak, az édesség, a nyalánkság, a kedvenc süti stb. a szeretet egyfajta kifejezése. Ám a gyomron át szívbetegséghez is vezethet az út. Minden a kényeztetéssel kezdődik: egy kis édesség itt, egy kis nasi ott, gyorsétterembe járás jutalomként vagy divatból, a fárasztó sportolás helyett punnyadás a tévé, a számítógép előtt, egy zacskó chipsszel felszerelkezve, és szomjoltónak cukros, szénsavas üdítők nap, mint nap. Aki azt hiszi, hogy mindezzel jót tesz a gyermekének, téved. Ellenkezőleg! Az egészségtelen, egyoldalú, túl sok szénhidrátot és sót tartalmazó táplálkozás elhízáshoz, cukorbetegséghez, magasvérnyomáshoz vezethet.

Édesség helyett változatos étrend

A legtöbb gyerek az óvodában vagy az iskolában étkezik napközben. Bár a közétkeztetésre szigorú előírások vonatkoznak, a menzától ne várjuk, hogy leveszi vállunkról az egészséges étkeztetés gondját. Fontos, hogy a gyerek reggelizzen, lehetőleg tejtermékből, gyümölcsből, sok rostból álló egészséges reggelit, és otthon mindig kerüljön az asztalra zöldség és gyümölcs is, ne csak rántott hús sült krumplival. Érdemes kialakítani az étkezések rendjét: a 3 főétkezés közé egészséges tízórait és uzsonnát beiktatni édességnassolás, chipszmajszolás helyett.⁽²⁾ Ne szoktassuk rá a gyereket a cukros üdítőkre, már kiskorban tanulja meg, hogy szomját vízzel oltsa, esetleg adhatunk neki gyümölcsteát, de ezt se cukrozzuk meg. Manapság a kamaszok körében egyre divatosabbak az energiaitalok, ezek nem csupán egészségtelenek, magas koffeintartalmuk miatt károsak is. Ne vegyünk ilyet még kipróbálásra se, és figyeljünk rá, hogy ne erre költse a zsebpénzét gyermekünk!

Nem kell attól tartani, hogy az egészséges élet boldogtalanná teszi, ellenkezőleg. Akkor lesz boldog és legfőképp egészséges felnőtt, ha nem hurcolja magával egész életében koloncként pluszkilóit, azok minden következményével együtt.

Mozgás örömmel

Ahhoz, hogy gyermekeink egészséges felnőtté váljanak, már kiskoruktól fogva hozzá kell szoktatni őket a rendszeres mozgáshoz. Eleinte ez nem gond, hiszen a legtöbb kisgyerek örökmozgó. Kisiskolás korig tart a szaladgálás, az önfeledt ugrálás lendülete. Iskolás korban sok gyerek ellustul, délelőtt az iskolában ül, délután a lecke fölött vagy a számítógép előtt görnyed, sportra alig marad idő. A szülők sem érnek már rá órákat tölteni a játszótéren vagy a sportpályán, a bicikli is csak hétvégeken kerül elő, kirándulni ritkán jut el a család. Pedig a mozgás, és főképp a szabadban való mozgás fontos. Ebben is magunk járjunk elő jó példával. A hétvégéket és a szabadidőt töltsük aktívan, a rendszeres kirándulás, a közös biciklizés, focizás, tollasozás nemcsak egészséges, de örömteli közös élmény is. A kiskorban mozgáshoz szoktatott gyerek később szívesen jár edzésre is, és természetes lesz számára a napi mozgás. A rendszeres, szervezett keretek közötti sportolásnak kisiskolás korban jön el az ideje, a 6-7 évesek már jól tudnak koncentrálni, és képesek mozgásfolyamatokat megtanulni, nem csak utánozni.⁽⁴⁾ Ez az életszakasz különösen alkalmas az állóképesség, a szív és a tüdő fejlesztésére. A legideálisabb sportág ekkor az úszás, mert növeli az állóképességet ráadásul minden vízi sportnak ez az alapja. 10 éves kortól érdemes olyan sportágat választani, amelyet hosszú távon is űzhet a gyerek. Ilyenkor ideális elkezdeni a labdajátékokat. 14-15 éves kortól a hosszabb és gyakoribb edzések se okoznak már túlzott testi és lelki megterhelést. A serdülőket a kajak-kenu, az evezés, a vívás, a küzdősportok is lekötik már.^(3,4)

Bármilyen sportot is választ a gyermek, a módszeres terhelés mindenképpen jótékonyan befolyásolja a szív- és vérkeringés fejlődését.