Hasznos segítség: Szív- és érrendszeri kockázatbecslő táblázat

Tájékozódjon szív-érrendszeri kockázata tekintetében, hogy könnyebben megértse orvosa javaslatait és maga is figyelemmel tudja kísérni, sikerült-e elérnie az első eredményeket.

Infarktus . Rettegett szó. Szinte mindannyian fel tudunk idézni a környezetünkben valakit, aki infarktus miatt került kórházba. Szerencsés esetben nem végződött végzetes kimenetellel a történet. Az, hogy ki veszélyeztetettebb, ki válik érintetté, több tényezőn is múlik. Hasznos tisztában lenni ezekkel a kockázati tényezőkkel, ugyanis két-három rizikófaktor együttes megléte sajnos bárkit hajlamosíthat az infarktusra⁽¹⁾

Ezért mutatjuk most be az úgynevezett „Score kockázatbecslő táblát”, melynek segítségével bárki felmérheti rizikó státuszát. Néhány egyszerű adatból kikalkulálható, hogy 10 éven belül kell-e súlyos szív-érrendszeri megbetegedéssel számolnunk, avagy sem. Elmagyarázzuk lépésről lépésre, hogyan kell értelmezni a táblázatot.⁽¹⁾

A vízszintes tengelyen látjuk a szérum koleszterin szintet. Amikor vért vesznek tőlünk, akkor a laboratóriumi leletünk általában ezt az információt is tartalmazza, vegyük elő a legutóbbi leletünket, hogy ezt az adatot rögzíteni tudjuk a táblázatban. Mikor magas a koleszterin szintünk? Egyesült államokbeli populációs vizsgálatok alapján az optimális összkoleszterin szint 150 mg/dL (3.8 mmol/L) körül van, ami kb. 100 mg/dL (2.6 mmol/L) LDL-C szintnek felel meg.⁽²⁾ A mozgásszegény életmód és helytelen táplálkozás következtében testünk elzsírosodhat, és ez érrendszerünkre is rendkívül káros lehet. A testben felhalmozódó zsírokban olyan gyulladást előidéző anyagok találhatóak, amelyek jelentősen roncsolják az érfalat, ezáltal kedvező talajt biztosítanak a vérrögképződésnek. Ezért fontos infarktusra hajlamosító tényező a szérum koleszterinszint!⁽²⁾

A függőleges tengelyen a szisztolés vérnyomásértéket tünteti fel a táblázat (szokták „felső értéknek” is nevezni). Ezt egy egyszerű vérnyomásméréssel ellenőrizhetjük. A magas vérnyomásnak sokszor tünete nincs, ezért is ajánlatos időről-időre mérni. Magas vérnyomásról akkor beszélhetünk, ha a felső értékünk meghaladja a 140-es értéket.⁽³⁾

A kockázatbecslésében szerepet játszik továbbá nemünk, életkorunk és hogy dohányzunk-e. A nők például az ösztrogén nevű hormonnak köszönhetően 55 éves kor alatt kevésbé érintettek, mint az ugyanennyi idős férfiak. A változó korban azonban a szervezet leáll ennek az áldásos hatású hormonnak a termelésével, így a nők esetében is fokozottá válik az életkor jelentősége.⁽⁴⁾

A táblázatból egyszerűen megkereshetjük, melyik rizikócsoportba tartozunk. Például a 40 év alatti, alacsony koleszterinszintű, normális vérnyomással élő nem dohányzó nők és az ugyanilyen adottságú férfiak egy része a „zöld mezőben”, vagyis az alacsony kockázati besorolásban helyezkedik el. A kor előrehaladtával, valamint a vérnyomás- és koleszterin értékek normálistól való eltérésével eljutunk az egyre fokozottabb rizikót jelentő „sárga”, majd a „piros mezőkbe”.⁽¹⁾

Ha nem a „zöld mezőben” helyezkedünk el, akkor se keseredjünk el!