Az elhízottak érelmeszesedésének megelőzése

A férfiak „sörhasára” gondol?

Korábban azt hittük, hogy a hasi típusú elhízás elsősorban a férfiakra jellemző. Az elmúlt húsz évben ez az elgondolás cáfolatot nyert, mert kiderült, hogy a nők – vállalt szerepük, stresszben gazdag életvitelük miatt – elférfiasodtak. El lehet vitatkozni azon, hogy helyesen teszik-e ezt vagy sem, de ennek az életvezetésnek ára van, mégpedig az, hogy a hasi típusú elhízás a hölgyek körében is egyre gyakoribb. Ettől függetlenül a csípőre és combokra lokalizálódó, bőr alatti zsír biológiailag – tehát eredetileg is – a női nemre jellemző. Ki ne ismerné a Willendorfi Vénuszt, a klasszikus anyatípus megtestesítőjét? Tegyük hozzá, hogy az őskori matriarchális társadalom nem a mai, agresszív formában képviselte a nők érdekeit, következésképpen a stressz ismeretlen fogalom volt.

Csak a hasban jelenhet meg a zsigeri elhízás?

A zsigeri típusú elhízás számos helyen megjelenhet a szervezetben. A hason belül a zsír lerakódhat a hasfal bőre alatt található csepleszben, amely dupla fallal fedi be a beleket, megvédve azokat a mechanikus károsodástól és a hidegtől. Lerakódhat továbbá a bélfodor területén – háziasszonyok körében disznóvágás, csirkebontás kapcsán jól ismert – háj formájában. A háj megjelenésében és működésében eltér a zsírtól. Sokkal aktívabb, másfajta anyagokat tartalmaz és termel, mint a bőr alatti zsiradék. A hason belüli következő zsírréteg a hashártya mögötti (ún. retroperitoneális) réteg, amely a vese burkát képezi. Védi a vesét a különböző ingerektől, mechanikus hatásoktól, hőtől.⁽⁵⁾ Ezen kívül rendellenes elhelyezkedésű zsír alakulhat ki még számos helyen a szervezetben, például a májban, a hasnyálmirigyben. Apró zsírgolyócskák – triglicerid golyóbisok – rakódhatnak le az izomsejtekben is. További lerakódási hely a comb belső fele, a rekesz alatti tájék, azaz a mellhártya és a rekeszizom közötti terület. Zsír rakódhat le a női emlőben, sőt még a garatban is, ami alvási légzésszünet – orvosi nyelven alvási apnoe – kiváltója lehet ⁽⁵⁾ Az alvási légzésszünetet komolyan kell venni, mivel jelentősen rontja az agy oxigénellátottságát, másodlagosan kihat a keringésre, a szívritmusra, így számos szívbetegség kialakulását idézheti elő.⁽⁶⁾ Reprezentatív magyar vizsgálatot végeztek a szívburokban található zsírlerakódással kapcsolatban, ami szoros összefüggést mutat a hasi típusú elhízással, és növeli a kísérőbetegségek számát. A zsír nem csak mechanikusan gátolja a szívizom működését, hanem oly módon is, hogy számos ér körül lerakódik. A kialakult zsírszövetből olyan anyagok szabadulnak fel, amelyek közvetlen úton károsítják a szomszédos érfalakat.⁽⁵⁾

Miért törekszik a zsír arra, hogy a szervezetünk minél több pontján lerakódjon?

Mert maga az ember törekszik arra, hogy betelepedjen a zsír. Évmilliókon keresztül nem az jelentett problémát, hogy sok a zsír, hanem éppen ellenkezőleg: az, hogy kevés volt. A jégkorszak világában bizony jól jött egy kis zsírtartalék, ami megvédte az embert a hidegtől. A zsír még később, a középkorban is kincsnek számított. Volt olyan időszak Magyarországon is, amikor a zsír drágább volt, mint a hús. Érthető, hiszen a zsír grammonként 9,1 kilokalóriát ad, míg a húsban lévő fehérje csak 4,1-et. Következésképp a zsír – kiváló energiaraktározó tulajdonsága révén – igen jól táplál.⁽⁷⁾ Hazánkban, a szegényebb népréteg körében még ma is igen magas a zsírfogyasztás: leírtak olyan nógrádi családot, ahol a gyerekek negyvenkilónyi zsírt esznek meg évente.

Hiszen még mindig a zsíros kenyér a legolcsóbb étel. De megjelent a köztudatban a másik véglet is: minduntalan azt halljuk, hogy csak a csirke és a hal fogyasztása egészséges, és a disznóhúst messziről el kell kerülni.

Sertéshúst is szabad enni, de mértékkel, megfelelő módon elkészítve.⁽⁸⁾ Tudomásul kell venni, hogy szárazföldi nép vagyunk: a magyar genetikai állomány sok évszázad alatt a kontinentális étrendet szokta meg. Vigyázni kell viszont a halakkal: ajánlott az édesvízi hal – például a magyar busa – fogyasztása, mert viszonylag gazdag omega-3 zsírsavban, és nem szennyezett olyan mértékben, mint a tengerparti sósvizű halastavakban tenyésztett halak. Legokosabb, ha az omega-3 zsírsavat növényi forrásból és hazai halból juttatjuk be a szervezetünkbe.⁽⁹⁾

A zsír tehát nem feltétlenül az ellenségünk?

Bizonyos mennyiségű zsiradékra szüksége van a szervezetnek, de meg kell találni az egészséges arányt, nem szabad letérni az arany középútról. Aki megvonja magától a zsiradékot, előbb-utóbb megbetegszik – gondoljunk csak a csontig soványodott modellekre –, de ugyanígy jár az is, aki mértéktelen mennyiségben fogyasztja. Se szeri, se száma azoknak a betegségeknek, amelyek a túlzott zsírfogyasztás mentén alakulnak ki.

Az elhízás szív- és érrendszeri betegségeket – például magasvérnyomást –, májbetegségeket – ennek következtében zsíranyagcsere-zavarokat –, továbbá mozgásszervi betegségeket okozhat. Kevesen tudják, hogy a mozgásszervi betegségek nem csak azért alakulnak ki, mert a túlsúllyal fokozott terhelésnek tesszük ki az ízületeinket. A zsírszövetben keletkező egyes anyagok ugyanis, eljutva az ízületi résekbe, steril – nem gennyező – gyulladást okoznak a porcállományban. Ennek következményeként gyulladásos folyamatok zajlanak le a porcban és az ízületi résben, ami mozgásszervi panaszokhoz vezet.⁽¹⁰⁾ Mindezen felül az elhízás miatt sokféle egyéb betegség is kialakulhat, amelyek közül fontos megemlíteni a rosszindulatú daganatokat: elsősorban a vastag- és végbélrákot, az emlő-, a méhnyak- és petefészekrákot, valamint a hasnyálmirigy rákot is.⁽¹¹⁾

Milyen hatást gyakorol az elhízás az érrendszerre?

Az erek belfelülete az endotelium több kilónyi tömegével jelentős szerepet játszik az érelmeszesedés kialakulásában, és a vérlemezkék (trombociták) anyagcseréjében. Az igen nagyszámú úgynevezett prosztaglandinok keletkezését, lebontását messzemenően meghatározza az érfal tevékenysége. Az érelmeszesedéshez vezető vérrögképződés ezek rendellenes működésével indul el. Erre a folyamatra az elhízás előidéző tényezőként hat. Hogyan? Ahogy említettem, a zsírban különböző gyulladást okozó anyagok keletkeznek, amelyek jelentősen roncsolják az érfalat, ezáltal kedvező talajt teremtenek a vérrögképződésnek, amely a károsítás második szakaszát képezi. Ezt követően – a szervezet regenerációs folyamatai miatt – különböző érépítő, az eredeti szerkezetet helyreállítani igyekvő anyagok rakódnak le. A koleszterin tehát nem elsődleges kóroka az érelmeszesedésnek és az érbántalmaknak. Természetesen a folyamatban szerepet játszik a koleszterin anyagcsere-zavara is, de az alapvető kórok a zsírmáj, és a testszerte keletkező, igen nagy mennyiségű lipid , amely triglicerid formájában rakódik le előbb a májban, azután a szövetekben. Ez okozza a különböző másodlagos, degenerációs (kopásos) elváltozásokat a szervezetben.⁽¹⁾

Kimondható-e, hogy az érelmeszesedés civilizációs betegség?

Nem. Különböző – egyiptomi, dél-amerikai, eszkimó – múmiákon végzett komputertomográfos vizsgálatok során már relatíve fiatal életkorban is megtalálták az érelmeszesedés nyomait.⁽¹²⁾ Ezek az emberek különbözőképpen táplálkoztak, és azt sem mondhatjuk el róluk, hogy ne mozogtak volna.⁽¹³⁾ Az érelmeszesedés az emberi faj sajátságos betegsége, amelyet megfelelő életmóddal késleltetni ugyan lehet, de a veszélye – ha már emberek lettünk – fennáll. Az érelmeszesedés kialakulásában a vérrögképződés nagy szerepet játszik.⁽¹³⁾ A vérrög szintén sokmillió éves biológiai termék. Sok évvel ezelőtt az jelentett elsődleges veszélyt, hogy megsérül az egyed, és elvérzik. Következésképp a szervezet igyekezett meggátolni, hogy ne vérezzen el. A vérrögképződés tehát élettani funkció . Ennek megfelelően a véralvadás menete külső, illetve belső úton jöhet létre. A külső út akkor jön létre, ha szövetkárosodás alakul ki. A belső út az érfal-károsodás nyomán kialakuló vérrögképződés. Mind a két folyamat végül vérrög keletkezéséhez, majd egy fehérjeháló, az ún. fibrinháló kialakulásához vezet. A fibrinháló oldását – orvosi nyelven fibrinolízist – akadályozhatja az elhízás.⁽¹⁴⁾

Hogyan tudjuk megakadályozni a vérrögképződést?

Törekednünk kell a vérrögképződés módosítására, de arra is ügyelnünk kell, hogy megfelelő mértékű legyen. A vérrög kialakulásának megelőzésére hatékony gyógyszerünk van, azonban a vérrög bomlását elősegítő tényezők a testsúly – és így a szervezetben lerakódott felesleges zsír – csökkentésével aktiválhatók. A legkedvezőbb eredményeket utóbbi esetében az életmód javításával érték el, ebben is kiemelkedő szerepe van a fizikai aktivitás fokozásának. Így a vérrög keletkezésének megakadályozása és lebontása gyógyszeres kezelés és életmód változtatásával együttesen lehetséges, vagyis az érelmeszesedés megelőzésére ez a két út ajánlható elhízásban.⁽¹⁾